Kosár: még üres a kosarad
Főoldal » Tudástár » 4K HDR10 és Dolby Vision

4K HDR10 és Dolby Vision

2018. február 1.
|
Házimozi » Filmlejátszás

Önmagában a TV-k felbontásának növelése 4K-ra még nem feltétlenül jelentene komolyabb előrelépést a képminőség tekintetében. Egyrészt, egy bizonyos távolságon túl, a szemünk már nem képes megkülönböztetni a fullHD-hoz képest, ugyanakkor képernyőn negyedakkorára zsugorodott pixeleket, sőt akár egy 720p-s képnél sem tűnik jobbnak a 4K a felbontása miatt, ha nem ülünk elég közel a képernyőhöz, és nem elég jó a látásunk. Ugyanakkor, hiába vannak apró képpontjaink, ha az egymás mellett lévők egyforma színűek. Az összes MPEG tömörítés egyik kulcspontja az, hogy az egymás melletti hasonló színű képpontokat átlagolja az algoritmus, és egyformaként kezeli ettől fogva. Így gyakorlatilag – a tömörítés erősségétől függően – eltűnnek a részletek azáltal, hogy több különböző színű egymás melletti pixel egyforma lesz. Tehát hiába 4K a felbontás, ha egymás mellett 2×2 egyforma színű pixel fog világítani a tévén, az a terület bizony nem részletgazdagabb, mint a fullHD. Szerencsére, a 4K-hoz kifejlesztett H.265 (MPEG-H, HEVC, Part 2) kódolás lényegesen hatékonyabb a H.264-nél (MPEG 4 Part 10, AVC). Ha azonos felbontású videót kódolunk a két megoldással, és azonos képminőséget állítunk be célként, a H.265-ös tömörítés 40–50%-kal alacsonyabb bitsebességet igényel majd (azaz, kb. ennyivel kisebb lesz a fájlméret is). Míg H.264-ben max. 4K-s, és max. 59,94 fps sebességű lehet a videófájl, a H.265 már akár 8K-s felbontást és 300 fps képsebességet is támogat.

Bármelyik kódolásról is beszélünk azonban, érdemes tisztában lenni azzal, hogy ahogy növeljük a tömörítés hatékonyságát (általában a minél kisebb fájlméret érdekében), úgy csökken a részletesség. Hiába marad a végeredmény 4K felbontású, attól még nézhet ki rosszabbul, mint akár egy régi DVD! Tehát önmagában az, hogy egy videó 4K-s, még nem garancia semmire.

Talán még a felbontás növekedésénél is nagyobb javulást hozhat a képminőség terén a színek számának növekedése, amely lehetővé teszi, hogy több, korábban egyszínűnek látszó képpontot meg tudjunk különböztetni annak köszönhetően, hogy pl. többféle zöld színkódot is tárolni tudunk. Már a 4K megjelenése előtt találkozhattunk a szokásos 16,8 millió színnél (0–255 érték a piros, zöld és kék alapszíneknél, azaz max. 256×256×256=16 777 216 színárnyalat) többet ígérő televíziókkal, monitorokkal, amelyek 10 vagy 12-bites színkezelést hirdettek (míg 8-biten csak 256 különböző érték tárolható, addig 10-biten már 4-szer, 12 biten pedig 16-szor több, azaz 1 de akár 8 milliárdnál több színárnyalat is megkülönböztethető), de ezek általában csak a belső színfeldolgozási folyamatoknál „skálázták fel” akár 12-bitre a színcsatornánkénti információt, azaz nem valódi 12-bites filmeket jelenítetek meg, így kb. annyi előnyük volt, mint a 16-bites zenék 24-bites DAC-kal való feldolgozásának. Valamit értek, de főleg a marketing terén voltak a gyártók segítségére. Nem volt ugyanis szabvány a Blu-ray filmek idején a 10/12-bites színinformációk tárolására és kezelésére, így ilyen filmek sem jelenhettek meg. A 4K vagy UHD Blu-ray lemezek hoztak csak változást ezen a téren.

 

 

HDR10 – Ahogy az elnevezés sejteti, a HDR10 esetében színcsatornánként 10-bites az információ, azaz több, mint 1 milliárd színárnyalat jeleníthető meg. Ezek mellett, a film elején egy úgynevezett metaadat is továbbításra kerül, amely a megjelenítéssel kapcsolatos egyéb paramétereket tartalmazza, hogy a tévénk (az adott technológiákat – pl. LED, OLED, local dimming, stb. – használva) minél élethűbben adja vissza a film rendezője által elképzelt látványt. A HDR10 továbbításához nem elég a HDMI1.4 vagy HDMI2.0, legalább HDMI2.0a interfész szükséges (a legtöbb esetben a HDMI2.0 csatlakozók firmware-frissítéssel 2.0a verzióssá alakíthatóak). A HDR10 a 4K Blu-ray szabvány része, nagyon sok 4K-s Blu-ray lemez már meg is jelent HDR10-es színkezeléssel. Később várható a HDR12 megjelenése is, hiszen ez még több színt tesz lehetővé, és a szabványba ez is belefér. A szabvány egyébként nyitott, ingyenes, szemben a Dolby Vision-nel, amely technológiáért a Dolby pénzt kér a gyártóktól és kiadóktól.

Dolby Vision – A Dolby által kifejlesztett megoldás többet kínál, mint a HDR10. Egyrészt, amely eszköz Dolby Vision kompatibilis, az a HDR10-et is kezeli. Ellentétben azonban a 10-bites színmélységgel, a Dolby Vision már 12-biten tárolja külön-külön a vörös, zöld és kék színkomponensek adatait, így a HDR10-nél is 8-szor több szín megkülönböztetésére képes. További előnye, hogy a metaadatok nem csak a film elején, egyszer, de akár minden képkockával együtt is továbbíthatóak, azaz minden pillanathoz, jelenethez egyedi (dinamikus) beállítások is rendelhetőek. Így biztosak lehetünk benne, hogy egy éjszakai jelenet is a mi tévénken legoptimálisabban fog megjelenni (mert az adott képsorok színei is hozzá lesznek igazítva a TV technológiájához), nem csak egy kezdeti (statikus) beállítás alkalmazható, amely azután az egész film alatt érvényben marad. Ráadásul a különböző, a film gyártása során használt eszközök paraméterei is belekerülnek a metaadatokba, a még precízebb reprodukálhatóság miatt. Dolby Vision technológiával készült 4K Blu-ray filmek jelen írás pillanatában (2016 októbere) még nem léteznek, csak online streaming szolgáltatóknál (Netflix, Amazon, Vudu) érhetőek el Dolby Vision műsorok.

 

Normál és magas (HDR) dinamikatartományú kép

 

Hogy hosszú távon mennyire tud elterjedni a Dolby Vision az otthoni mozizásnál, az első sorban attól függ, hány gyártó vásárolja meg a licencét a készülékeihez, azok mennyivel lesznek emiatt esetleg drágábbak, illetve a 4K Blu-ray lemezeken mikor lesz hétköznapi dolog, hogy Dolby Vision a használt HDR színrendszer. Jelenleg (2016) a HDR10-es tévék kezdenek végre általánosan terjedni, miközben a Dolby Vision még csak pár gyártónál lelhető fel, mint pl. LG, Vizio, Philips, TCL.

Az interneten (pl. torrent-oldalakon) elérhető 4K-s tartalmak vagy 4K-s videókamerával készült demók, vagy online streaming szolgáltatásokból lelopott, eredetileg max. 15–20 Mbites sebességűre összenyomorított mozik (amelyeknél gyakran még egy jobb 1:1-es Blu-ray rip is láthatóan jobban néz ki), vagy – és ez a legjobb eset – feltört (vagy hibás CINAVIA-védelemmel kiadott) 4K Blu-ray lemezek másolatai. 2018 elején Dolby Vision-t médialejátszóval még nem tudunk lejátszani (a Dolby nem adott ki ilyen eszközökre licenct, hiába képes pl. a HiMedia lejátszók HiSilicon processzora Dolby Vision-t is dekódolni), de HDR10-et kezelő processzorral (HiSilicon, Realtek RTD1294/RTD1295/RTD1296) működő lejátszók már kaphatóak.

Megjegyzések, frissítések a fentiekhez:

  • A Samsung tevékeny részvételével dolgoznak azon, hogy a HDR10 is képes legyen dinamikus (akár képkockánként) metaadatküldésre, a Dolby Vision-höz hasonlóan. Ehhez azonban vélhetően már HDMI2.1-es interfészre lesz szükség (bár lehet, hogy a HDMI2.0a portok szoftveresen is 2.1-re alakíthatóak).
  • Az UHD Blu-ray szabvány 18 Gbit/s sebességű HDMI-csatlakozót és kábelt ír elő. De létezik 10,2 és 18 Gbites HDMI2.0 port is. 4K felbontás mellett nem csak a színmélység (8/10/12-bit), de a színkódolás (4:4:4, 4:2:2, 4:2:0) is befolyásolja, milyen sebességű csatlakozó szükséges.
  • Az UHD Blu-ray szabványban nem szerepel a 3D-s megjelenítés, és max. 60 fps képsebesség engedélyezett (bár mozifilmek eddig gyakorlatilag csak 23,976 fps sebességgel jelentek meg 4K Blu-ray-en).
  • HDR10 és Dolby Vision (DV) kompatibilis TV-készülékek egy folyamatosan frissülő listája: link...
  • Az eddig feltört 4K Blu-ray filmek listája: link...


Címkék:   HDR   HDR10   4K   Dolby Vision   HDMI2.0a   HDMI2.1  

.. total-email-bookaszpem.istvan@stardust.hu