Aki szokott mobiltelefonon, tableten, webböngészőben, de főleg interneten keresztül saját NAS-ról videót lejátszani, az tudhatja, mikor és miért jó, ha a NAS-unk valós időben képes „transzkódolni” egy-egy filmet vagy saját felvételt. A többiek mai tesztünk elolvasása után vélhetően képbe kerülnek a transzkódolás kapcsán, és reményeink szerint minden olvasónknak érdekes lesz látni, hogyan is működik a folyamat egy TerraMaster NAS esetén.

Ha valaki manapság filmeket gyűjt, illetve saját maga is készít pl. családi felvételeket, vélhetően a lehetőségeihez mérten a legjobb minőségű felvételeket keresi vagy készíti. Ez napjainkban legalább fullHD (1920×1080p) vagy 4K (3840×2160p) felbontást jelent, de nem ritkák már a 8K-s felvételre (7680×4320p) képes kamerák sem. A mozifilmeknél egyre általánosabb a kibővített színtér (HDR10, HDR10+, Dolby Vision) használata, de már az újabb telefonok között is találunk több milliárd színárnyalat megkülönböztetésére képes modelleket. Így egy 1,5–2 órás filmfelvétel – főleg térhatású hanggal – akár a 100 GB-os fájlméretet is elérheti.

Hogy egy videófájlt képes-e egy lejátszó eszközünk (pl. mobiltelefon, tablet, okos TV, médialejátszó) gond nélkül megjeleníteni, az nagyon sok paramétertől függ. Ilyen pl. a felbontás (a telefonnak ritkán van 4K-s kijelzője), a tömörítési algoritmus vagy „kódolás” (H.265, H.264, MPEG2, stb.), a fájlformátum, konténerformátum (ISO, MKV, TS, MP4, MOV, stb.) – és akkor még a megszólaltatandó hangformátumokat nem is említettük. Attól függően, hogy hogyan „kerül” a lejátszó eszközre a filmfájl, az egyik legfontosabb paraméter az adatsebesség (bitsebesség, bitráta) lehet. Ha egy videó erőteljes veszteséges tömörítést kapott (pl. a Netflix és egyéb internetes streamszolgáltatók esetében jellemzően max. 20–25 Mbit/másodperces adatsebességű lehet a stream), akkor jó eséllyel akár egy lassabb vagy nem stabil internetkapcsolaton keresztül is lejátszható valós időben (azaz nem kell átmásolni a fájlt hozzánk a lejátszás indítása előtt), bár cserébe a minőség láthatóan romlik is. Ha a lejátszóban lévő belső tárhelyről (flash memória, memóriakártya, HDD, SSD) vagy közvetlenül csatlakoztatott tárhelyről (DAS) pl. USB vagy Thunderbolt kapcsolaton keresztül játszunk le valamit, az adatátviteli sebességgel várhatóan nem lesz gond. Ha belső hálózatunkon (pl. egy NAS-ról), de főleg ha interneten keresztül (pl. egy távoli számítógépről, NAS-ról) moziznánk, akkor tartsuk szem előtt, hogy már az eredeti fullHD Blu-ray szabvány is megengedett max. 128 Mbit/s tartalmakat, így az otthoni 100 Mbites ethernet hálózat is kevés lehet az eredeti minőségben megőrzött Blu-ray filmek lejátszásához, hát még ha Blu-ray 3D-ről vagy már 4K-s Blu-ray filmekről van szó! És az is igaz, hogy hiába van már otthon gigabites (1000 Mbit/s) vezetékes hálózatunk, ha a lejátszónk, okos TV-nk ethernet-csatlakozója csak 100 Mbit/s-ra képes. Sajnos, még manapság sem ritka az olyan „okos” TV, amely 10/100 Mbites ethernettel készül – bár legalább a WiFi általában gyorsabb rajtuk.

Az manapság már nem nagy kihívás (talán csak az anyagi része), hogy szinte bármilyen formátumú, akár 8K-s videók lejátszásra is képes médialejátszót találjunk (számos ilyen van pl. a mi Dune HD választékunkban is), amin gigabites ethernet-csatlakozó is van (ez már a 8K-s tartalmakhoz is bőven elég), és mellette egy többfiókos, tetszés szerint bővíthető NAS legyen a „médiaszerverünk”, amely nem csak letölti maga, de biztonságosan (RAID) tárolja is filmgyűjteményünket – ez a TerraMaster modell pl. 24 TB-os lemezekkel feltöltve 120 TB-nyi helyen. Akkor szembesülhetünk komolyabb problémával, ha az otthoni NAS-on lévő kiváló minőségű filmfájlt – akár csak alkalmanként – nem az azonos hálózaton működő „mindenevő” médialejátszónkkal szeretnénk élvezni, mert pl.:

• nyaraláskor a szállodai szobában a telefonunkon, tabletünkön, esetleg a laptopunkon egy esős napon megnéznék az egyik még nem látott vagy éppen kedvenc filmünket.
• Szüleinknek szeretnénk megengedni, hogy az interneten keresztül megnézhessék az unokájuk első meccséről készült videónkat.
• A szobájában játszó gyermekünk fél szemmel a mellett lévő tableten nézné a kedvenc meséjét.
• Egy ismerőssel összefutva valahol, egy otthon, a NAS-on tárolt felvételbe szeretnénk együtt belenézni.
• Utazás közben buszon, vonaton mozizással ütnénk el az időt, vagy ezzel kötnénk le gyermekünket.
• A fentiek vagy hasonló körülmények közül egyszerre több is fennáll...

Ezen példák azért okozhatnak gondot, mert:

• nem elég gyors az otthoni internetünk feltöltési sebessége (hiszen felfelé mennek otthonról az adatok, ha valaki egy filmünket játssza le),
• nem elég gyors az internetkapcsolat letöltési sebessége ott, ahol a lejátszó eszköz működik éppen (pl. MÁV :),
• bár a médialejátszónak nem okoz gondot egy fullHD vagy 4K felbontás, egy mobil vagy laptop talán még akkor sem birkózna meg egy ilyen filmfájllal, ha a belső memóriájában lenne,
• az otthoni WiFi-hálózat sebessége is kevés lehet egy komolyabb filmhez, főleg ha több eszközünk is használja a hálózatot.

Az természetesen értelmetlen és hatalmas ráfordítást igénylő „megoldás” lenne, hogy minden filmünket eltároljuk egy lebutított, alacsony felbontású, kis bitsebességű, mindössze sztereó hangot tartalmazó, mondjuk max. H.264 tömörítésű változatban is, hogy a fenti „vészhelyzetekben” is lejátszható példányunk is legyen belőle. Szerencsére, évek óta léteznek már valós időben transzkódolni képes NAS-ok!

Címkék:   TerraMaster   Synology   transzkódolás   videólejátszás   GPU