Azt állítjuk, napjainkban már odahaza is nehéz „megúsznunk”, hogy ne kelljen egy saját házi szervert üzemeltetnünk. Amint egy számítógépnél több van a lakásban – nem beszélve az okostelefonokról, tabletekről, média- és zenelejátszókról –, elég hamar szembe kell néznünk olyan kérdésekkel, mint hogy hol tároljuk, hogyan érjük el fájljainkat, és hogyan gondoskodjunk azok biztonsági mentéséről. Odahaza alapvetően nem fontos dokumentumok tárolására van igény – persze ilyesmi is előfordul –, sokkal inkább a családi fotók, videófelvételek, zene- és filmgyűjteményünk igényel biztonságos, átlátható és bármikor kényelmesen elérhető elhelyezést, hiszen mára már szinte minden kép, film és zeneszám is számítógépes fájlok formájában létezik.

Legyen szó azonban bármilyen digitális tartalmakról, napi szinten felmerülő igény velük szemben:

• A család bármely számítógépéről elérhetőek legyenek.
• Áttekinthető, katalogizált rendszer szerint legyenek tárolva, ne kelljen keresgetni mi hol van.
• Legyen minden pótolhatatlan fájl (pl. esküvői videó, babafotók) biztonságban, nem történhet meg, hogy egy DVD-lemez vagy winchester olvashatatlanná válása esetén elveszítjük őket.
• Távoli ismerőseink, rokonaink (de akár mi magunk is) az interneten keresztül is elérhessék azokat a tartalmakat, amelyeket szeretnénk megosztani velük.

A mai napig nagyon sokaknál a rossz megoldás kb. így néz ki: a digitális kamerával elkészült képeket, videókat a számítógépemre másolom. Ha kell valakinek, elküldöm emailben, pendrive-on, feltöltöm valami online szolgáltatás internetes felületére. Ha féltem a fájlokat, kiírom DVD-re, átmásolom egy külső merevlemezre. Immár a hatodikra, mert 5 már megtelt... Ha nagyon féltem őket, akkor olyan külső lemezeket használok, amiket csak a mentés idejére kapcsolok be, egyébként a fiókban pihennek, a DVD-ket, CD-ket pedig még a fénytől is óvom. Ja, persze felírom, jó esetben egy lemezkategorizáló program segítségével, hogy mit hová mentettem el, hiszen a számítógépemről már nagyon sok mindent ki kellett dobnom helyhiány miatt, hiába cserélgetem évről évre abban (is) a belső merevlemez(eke)t!

Hogy mindez miért „őskori” és szerintünk használhatatlan megoldás? Azért mert:

• Ha bármire szükségem van mondjuk a számítógépemen, sok idő, mire megkeresem, hogy található, majd azt a háttértárat csatlakoztatom a géphez (mountolom), kábeleket, tápegységeket dugdosok.
• Eközben az adott háttértáron lévő összes többi fájlt senki más nem érheti el a lakásban, hiszen az én gépemhez van csatlakoztatva (hacsak nem kezdem szerverként használni a számítógépemet).
• Ha mindeközben egy másik tárhelyen lévő másik fájlt is használni szeretnék (mondjuk videóvágáshoz, diashow készítéséhez), azt is gépemre kell csatlakoztatni, ami pl. egy laptoppal a fotelben ülve és USB-s merevlemezeket vagy DVD-ket használva közel lehetetlen feladat.
• Értelemszerűen, ha otthon vannak ezek a háttértárak, nem lesznek nálam, amikor egy étteremben régi ismerőssel összefutva megmutatnám neki pl. a családi fényképek egy részét.
• Ha már nem fér el egy másolat mindenről a számítógépünkön is, igen szívbemarkoló érzés lesz, amikor a DVD-lemezt a gépünkbe helyezve vagy az USB-s HDD-t csatlakoztatva furcsa kerregő hangot hallunk és hibajelzés jelenik meg a képernyőn...
• Ahhoz képest, mintha a gépünkön lenne az adat, minden jóval lassabban olvasható egy optikai lemezről, de még egy USB2-es, sőt a legtöbb USB3-as lemezről is.
• Az online tárhelyekre feltöltés jópofa dolog, és egyre több közül is választhatunk már. De mindegyik tárhely korlátozott, a nagyobb már fizetős, a jogosultságokat mondjuk a fotóim hozzáféréséhez nehezen vagy sehogy nem lehet kényelmesen beállítani több ismerős esetén, a képeimet kiadom a kezem közül egy távoli szolgáltató szerverére (emlékezzünk csak a 2014-ben meghekkelt Apple iCloud fiókokra, amikor hírességek magán fotó kerültek nyilvánosságra), ráadásul a legtöbb otthoni netkapcsolatnál kifejezetten lassú a feltöltési sebesség, így rengeteg idő lehet pár száz fotó feltöltése is. Ha komolyan veszem a fényképezést, videózást, a RAW fájlok és a HD felbontás miatt olyan állományaim lesznek, amiket akár a formátum, akár a méret miatt lehetetlen online megosztani vagy akár csak tárolni is.
• Ha csak filmet szeretnénk nézni vagy egy kedvenc zenéinket meghallgatni az egyik szobában, ehhez be kell kapcsolni egy sokat fogyasztó számítógépet (ha hálózati lejátszónk van – és 2010 óta természetesen az van).
• Az optikai adathordozók 1 MB-ra vetített ára mára lényegesen magasabb, mint a merevlemezek hasonló mutatója. CD-t/DVD-t/Blu-ray-t írni időrabló feladat, az így mentett adatok elérése később jóval lassabb, megbízhatósága jóval kisebb mint a merevlemezekre mentés esetében.

A fenti nehézségeket, és még többször ennyi hasonló, az egyedi igényeknek megfelelően a használat során felmerülő problémát hivatott elhárítani egy NAS-szerver. Ezek közül is csak és kizárólag a tajvani Synology Inc. modelljeit tudjuk bármiféle kompromisszum nélkül, jó szívvel ajánlani. (Hogy miért éppen ezt a márkát? Lásd a cikk végén!). A NAS gyakorlatilag egy komplett számítógép, de nincs rajta billentyűzet és képernyő számára csatlakozás. Így bárhová elhelyezhetjük a lakásban (kamra, pince, padlás, gardrób), nem kell kéznél lennie, minden beállítása, kezelőfelülete egy webböngésző ablakában érhető el – akár csak egy router esetében, csak itt nagyságrendekkel fejlettebb és kényelmesebb módon. Bővíthetőség szempontjából is valódi számítógép egy NAS: USB-s eszközöket kezelhet (pl. háttértár, kártyaolvasó, szünetmentes táp, wifi- és Bluetooth-adapter, hangkártya, stb.), de eSATA portot, SD-kártyaolvasót is találhatunk egyes modelleken. A legnagyobbakon belső kártyahely teszi lehetővé pl. 10 Gigabites hálózati kártya telepítését, de pl. az otthoni felhasználók között is népszerű DS1515+ modell két darab DX513-as bővítőegységgel 15 merevlemezt képes egy lemeztömbként kezelni:

Ha beruházunk egy lehetőleg többlemezes NAS-ba, az alábbi szolgáltatásokat, funkciókat és extrákat kapjunk, illetve kapják otthoni hálózatunk számítógépei, okos eszközei:

• Legalább két merevlemez esetén ún. RAID védelmet használhatunk (pl. RAID1/RAID5/RAID6 módok), a több egybe formázott winchester által alkotott redundáns kötet elviselheti egy, de akár két HDD egyidejű elromlását is anélkül, hogy adatot veszítenénk. Lásd részletesen: Synology Hibrid RAID!
• A NAS minimális áramfelvétele miatt (egy kétlemezes modell két 3,5"-es HDD-vel tipikusan 20 wattnál kevesebbet fogyaszt működés közben, és akár 4 watt alatt, ha nincs szükség a merevelemezekre és leállítja azokat) a készülék éjjel-nappal bekapcsolva lehet, így a rajta tárolt adatok másodperceken belül elérhetőek hálózatunk minden eszközével, de akár az interneten keresztül is, ha a távoli elérést is beállítjuk.
• A NAS kapacitását teljesen saját igényeink szerint alakíthatjuk, bővíthetjük. Ha kezdetben csak 1 darab HDD-t teszünk bele, biztonság ugye nem lesz a NAS-on belül, de amint bekerül a második merevlemez, automatikusan megtükrözi a korábbi tartalmát az újra (persze, kérhetjük azt – ha nincs szükség a biztonságra –, hogy plusz tárhelyet adjon az új diszk, ne biztonságot), és máris védve vagyunk, ha az egyik diszk tönkre menne, hiszen minden írási művelet mindkét lemezre rögzített minden bitet. Mostantól minden újabb merevlemez, ami még telepíthető a NAS-ba (természetesen, most már 2-nél több fiókos modellekről van szó), teljes méretével plusz kapacitást eredményez! Tehát RAID5 módban – amikor tetszőleges számú lemezünk lehet egybeformázva, és bármelyik tönkremenetele nem okoz adatvesztést – az összes lemezből mindössze egy diszk kapacitása lesz a biztonságra fordítva, mégis bármelyik elromolhat, nem lesz gond. Tehát, mondjuk egy 8-lemezes NAS-nál 7 lemeznyi kapacitással gazdálkodhatunk, miközben mindegy, hogy a 8 lemezből melyik romlik el, amíg csak egy megy tönkre, addig azt kicserélve, a készülék képes visszaállítani az új lemezre a régin volt tartalmat. Ha nagyon féltjük adatainkat, a RAID6-os mód esetében két lemezt feláldozva a biztonság oltárán, bármely két lemez egyidejű elhalálozása sem okoz majd adatvesztést (4-lemezes vagy nagyobb NAS-ok esetén).
  Ha minden lemezfiók már megtelt, és minden merevlemezünk is tele van, egyesével elkezdhetjük kicserélni őket nagyobb kapacitásúra, hiszen évről évre növekszik az egy 3,5"-es HDD-ből „kisajtolható” max. tárhely. Adatainkat SOHA nem kell lementeni a bővítés miatt (hová is mentenénk mondjuk 10 TB-ot?), az újabb lemezek régi helyére történő beépítése automatikus folyamat, még a NAS is használható közben, leállítanunk sem kell a rajta futó szolgáltatásokat!
• A NAS-t, mint egy másik számítógépet könnyedén elérhetik számítógépeink, mindegy, hogy Windows-t, Mac OS X-et vagy éppen Linuxot használunk, a Synology ismeri az SMB, AFP és NFS hálózati protokollokat is ezen rendszerekhez. No meg FTP-t, HTTP-t, és minden mást, amit egy számítógép ismerhet. Nem csak a számítógépek, de okostelefonunk és tabletünk is elérhet bármit róla, vagy akár menthet a NAS-ra. Ehhez a Synology több, a mobil kijelzőjéhez és érintőképernyőjéhez optimalizált ingyenes alkalmazást biztosít iOS-re, Andoridra, Windows Phone-ra de még a Kindle Fire tabletekre is.
• A NAS-t mint médiaszervert valamennyi hálózatos okosTV, média- és zenelejátszó is eléri, a rajta tárolt filmek, zenék és fotók így számítógép használata nélkül bármikor, akár egyidőben a lakás összes szobájában is elérhetőek. Ma már a legkisebb Synology NAS is elég gyors ahhoz, hogy egyszerre akár 5–6 szobában is fullHD Blu-ray lemezeket játszunk le róla ethernet-hálózaton keresztül.
• Egy Synology NAS-ra – mint számítógépre – számtalan alkalmazás telepíthető egyetlen kattintással a kezelőfelületén elérhető saját „alkalmazás bolton” (itt Csomagkezelő) keresztül. Az alkalmazás lehet hivatalos, a gyártó által készített, de legalább is tesztelt és jóváhagyott, vagy bárki által megírt, a fejlesztő saját weboldaláról elérhetővé tett program is. 2014 végén a Synology-ra telepíthető szoftvercsomagok száma 100 fölött van, ezek közül egyetlen egy (McAfee antivírus) fizetős mindössze, minden más ingyenes.
• A főbb gyári alkalmazások között olyanokat találunk, mint a Download Station, amely éjjel-nappal működő Torrent, eMule, FTP, HTTP letöltőközpont, de akár fizetős fájlcserélő oldalakra bejelentkezve is képes fájlokat letölteni, megosztani.
• A Photo Station egy online fotóalbum és blog alkalmazás. Megismerve már nem a Facebook, a Flickr vagy a Picasa lesz a webes felület, amelyen keresztül elérhetővé szeretnénk tenni fotóinkat... Elegendő a NAS egy mappájába (megosztásába) felmásolnunk az akár RAW formátumú vagy sok MPixel felbontású képeinket (de akár videóinkat), és a NAS elkészíti belőle azt a változatot, ami bármilyen webböngészőben, lassú netkapcsolatnál is gyorsan megjeleníthető, miközben az eredeti fájlok is megmaradnak biztonságban, érintetlenül. Ismerőseink saját névvel és jelszóval belépve csak azokat az albumokat láthatják, amelyek számukra engedélyeztünk. De ha akarjuk, meghatározhatjuk, hogy kik komentelhetik egy-egy album képeit, kik tölthetnek fel egy adott mappába, vagy kik tölthetik le az eredeti felbontású fotónkat. a Synology DS photo+ alkalmazás mobil eszközeinken jeleníti meg optimálisan a Photo Station felületét. Rajta keresztül beállítható, hogy a telefon kamerájával készített felvétel azonnal a NAS-ra továbbítódjon, így nem csak biztonsága kerül, de ismerőseink által akár azonnal megtekinthető lesz egy fotó, amit mondjuk a világ másik részén éppen most kattintottunk.
• Az Audio Station zenéinket teszi elérhetővé webböngészőn, vagy a mobilos DS audio alkalmazáson keresztül hallgathatóan. Ennél azonban jóval többre is képes: belső hálózatunk bármely DLNA Media Renderer vagy AirPlay lejátszója kiválasztható a programban, mint a lejátszás céleszköze, így teljes kontrollt kapunk otthonunk hálózati zenelejátszó felett. Az átkódolási funkciónak köszönhetően, akár a FLAC formátumban tárolt zenéinket is lejátszhatjuk egy készüléken, ami csak MP3-at képes egyébként megszólaltatni!
• A Video Station katalogizálja filmgyűjteményünket (letöltve a filmfájlokhoz az internetről a filmborítót, filmadatokat), és egy jukeboxos felületen böngészhetjük őket. Sőt, webböngészőben, vagy a mobilos DS video alkalmazásban is lejátszhatjuk azokat, de az alkalmazás létezik pl. a Samsung okostévékre is, és az AppleTV-vel is kompatibilis, arra is streamelhetünk videót. A NAS – típustól függően – többféle módon képes a videók transzkódolására is, így pl. MKV fájloknál MP4-re cserélheti a konténert valós időben (PlayStation 3, AppleTV számára), de akár a felbontás átméretezésével és a DS video app valamint a NAS közötti sávszélességhez igazított tömörítéssel (csak a play jelzésű DiskStation modellek) képes lehetővé tenni mobiltelefonunkon Blu-ray ISO fájlok lejátszását :)
  Ha mindez kevés lenne, csatlakoztassunk egy kompatibilis USB-s DVB-T tunert a NAS-hoz, és rögzítsük a szabadon fogható földfelszíni tévéadásokat, vagy nézzük azokat élőben a DS video alaklamzáson keresztül!
• A NAS nem csak fájl- és médiaszerver lehet, de IP-kamerák használatával hálózati biztonsági videómegfigyelő és -rögzítő rendszerré alakítható (hozzá ingyenes a professzionáis Surveillance Station alkalmazás és annak mobilos változata). Valamennyi Synology-n 2 kamera azonnal használható, és típustól függően akár 80 darab is csatlakoztatható további kameralicenszek vásárlása után. De nem csak helyi hálózatunk kameráiról képes rögzíteni a NAS! Ha interneten elérhető mondjuk a nyaralónkban vagy irodánkban működő IP-kamera, akkor arról is a NAS-ra vehető fel a kép és hang, illetve akár a DS cam mobilos alkalmazáson keresztül is élőben monitorozható, visszanézhető a korábbi felvétel. A NAS Skype, email és SMS üzenteken keresztül is értesíthet minket, ha mondjuk mozgást érzékel, vagy épp azt „látja”, hogy immár x perce áll egy autó a házunk előtt – a digitális képelemzési lehetőségek szinte végtelenek.
• A Cloud Station csomag teszi valódi saját felhővé a Synology NAS-unkat. A hozzá tartozó ingyenes kliens alkalmazások telepíthetőek számítógépeinkre és mobiljainkra. Ettől kezdve a saját felhőnkhöz rendelt mappák tartalma láthatatlan módon folyamatosan a NAS-ra szinkronizálódik ha van hálózati kapcsolat. Így ha tabletünkön félbehagyunk mondjuk egy levél írását, az asztali gépen megnyitva látszólag az azon lévő azonos nevű dokumentumot, mindent ott folytathatunk, ahol az előbb abbahagytuk.
• A Linux alapú operációs rendszer jóval biztonságosabb, mint pl. a Windows. Az előző pontban említett vírusírtó nem is a NAS-on keres vírusokat, hanem a rajta tárolt fájlokat képes ellenőrizni, hogy azokban van-e valamilyen Windows-os kártevő, ami természetesen a NAS-ra teljesen ártalmatlan. Ha a NAS-t rendszeresen frissítjük, az internetes elérés beállításainál használjuk saját tűfal és IP-blokkolási szolgáltatását, valamint biztonságos jelszavakat adunk felhasználóinknak, nem kell tartanunk illetéltelen behatolóktól. A NAS merevlemeze akár hardveresen is titkosítható, így a készülékből kiszerelve sem fejthető vissza az AES-256-bites védelem.
• A NAS-on futhat akár saját webáruházunk (számtalan ingyenes webáruház motor telepíthető), FTP-szerverünk, fórumunk (szinte minden népszerűbb) is, de internetszolgáltatónk szervere helyett a NAS-unkon is lehet a levelezőszerverünk, hogy esélyt se adjunk illetéktelen hozzáférésre.
• Akár egy egylemezes NAS-sal is megoldható, hogy bizonyos időközönként külső háttértárra vagy másik NAS-ra (vagy bármilyen rSync szerverre) mentsen saját lemezeiről. Így nem csak a NAS-on de akár földrajzilag távoli helyen is lehet biztonsági másolatunk.
• Kidobhatjuk Apple Time Capsule-ánkat, ha van egy Synology NAS-unk. Nem csak teljesen kompatibilis a NAS a Time Machine alkalmazással akár több számítógép esetében is, de biztonságos RAID-tömbön képes tárolni a mentést, azaz az megmarad merevlemez halál esetén is – ellentétben az Apple-féle megoldással.
• Ezt a felsorolást vélhetően még órákon keresztül bővíthetnénk, akkor sem érnénk a végére. Egy „élő” Synology DiskStation kipróbálható azonban ITT, akár magyarul is, teljes beépített magyar nyelvű helpjével együtt!

A Synology DSM-ről részletesen olvashatsz a gyártó magyar oldalán ITT.

A NAS-unk, mint hálózati eszköz, bárhol csatlakoztatható (a sebesség érdekében lehetőleg gigabites) ethernet-hálózatunkhoz. Extrém esetben megoldható a wifin keresztüli kapcsolat is, de komoly mennyiségű adatok mozgatására gépünk és NAS-szerverünk között a kábelt használjuk inkább! Ha routerünk wifi-s, akkor úgyis elérhetői a NAS-is bármi odahaza vezeték nélkül, a routerig azonban a NAS vezetékkel csatlakozzon (akár egy vagy több switch-en keresztül is), és legalább a nagy mennyiségű adat másolásának idejére a számítógépet is vezetékkel csatlakoztassuk a hálózathoz! A NAS USB-s nyomtatónkból hálózati nyomatót képes varázsolni, akár két nyomtatós szerver is lehet, így egyidőben két printerre is küldhet adatokat lakásunk bármely számítógépe, mobilja (Apple AirPrint és Google Cloud Print is támogatott). Bizonyos multifunkciós nyomtatók is támogatottak, azaz szkennelni is lehet hálózaton keresztül.

Egy Synology NAS helye és szerepe az otthoni hálózatunkban (kattints a nagyobb képért!)

Manapság már a közepes teljesítményű Synology-k is képesek szinte teljesen kihasználni a gigabites hálózat sebességét (a max. elméleti 128 Mbyte/másodpercet), így NAS-ra másolni, de főleg onnan olvasni nem lassabb annál, mint ha egy igen erős másik számítógépet használnánk. Jóval gyorsabb, mint USB-s lemezekre, optikai diszkekre írogatni.

Természetesen nem állítjuk, hogy mindenkinek NAS-ra van szüksége. Nem mindenhol van több számítógép és fontos adatokat, képeket „termelő” mobil eszközök, okostelefonok. A biztonságos adattárolás azonban szinte mindenkinél felmerülő kérdés, és vitathatatlan, hogy manapság a merevelmezek nyújtják a legjobb ár-értékarányú megoldást ehhez. Attól még, hogy külső (USB, eSATA, FireWire, Thunderbolt, stb.) meghajtókat használunk, nem kell lemondani a többlemezes RAID-tömbök nyújtotta kényelemről és megbízhatóságról, ehhez többféle RAID-es háttértárat is kínál webshopunk.

Miért éppen Synology? Cégünk hozta be az országba az első igazi NAS-okat még 2006-ban, akkoriban még az amerikai Infrant (később Netgear) márkanév alatt. Mikor azonban a routerekről, switchekről és hálózati eszközökről híres Netgear felvásárolta az Infrant-ot, megtorpant a NAS-ok fejlesztése, és hamar beérte őket képességek terén néhány feltörekvő tajvani gyártó, melyek árban még jobb megoldásokat is kínáltak. Ekkor a tajvan QNAP márkát hoztuk be Magyarországra, majd kb. egy évvel később a szintén tajvani Synology-t, akik kicsit olcsóbban közel azt nyújtották, mint a QNAP. Igen rövid időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy belássuk, nincs értelme a két távol-keleti márkát párhuzamosan kínálni a magyarországi vevőknek. A Synology operációs rendszere olyan rohamosan fejlődött, hogy egyszer csak nem volt már gyakorlatilag semmilyen funkció, képesség, ami miatt bármilyen felhasználásra jobb megoldást kínált volna a QNAP. Ekkor megköszöntük a több éves együttműködést, és közöltük hogy a Synology mellett nem látunk lehetőséget arra, hogy őszintén ajánljuk bárkinek is az ő terméküket. Ettől kezdve csak a Synology NAS-okat találják meg a webshopban a Lejátszó.hu látogatói, és viszonteladó partnereinknek is csak ezt a márkát kínáljuk.

A Synology mellé letett voksunk óta eltelt időszak bebizonyította, hogy jól döntöttünk évekkel ezelőtt: mára – és ezt nem túlzás állítani – óriási szakadék húzódik a Synology és más NAS-ok operációs rendszerének tudása, megjelenése és kezelhetősége között. Míg a hardver komponensekben nagy csodák nincsenek (ugyanazon nemzetközi processzorgyártók termékei köré építi mindenki a számítógépét így a NAS-át is), a szoftver tesz egy eszközt naggyá, különlegessé, mássá vagy épp szerethetővé – elég ha csak az Apple termékeire gondolunk. A Synology évente két jelentős frissítést ad a NAS-okhoz (4 évre visszamenőleg minden korábbi modellhez is), és számos apróbb javítást pár hetente. Az évi két alkalom újabb és újabb funkciókkal vértezi fel a terméket, így növeli az értékét és főleg használhatóságát. A Synology NAS-ok Disk Station Manager (DSM) névre keresztelt grafikus kezelőfelülete egy tetszőleges webböngészőn keresztül az interneten át is elérhető bárhonnan, használhatósága napjaink ablakos, grafikus számítógépes operációs rendszereivel egyenértékű.

A DSM 6 operációs rendszer ablakos felülete webböngészőben

Az elmúlt 10 év alapján azt látjuk: egy-egy újabb DSM-frissítés a Synology-tól, tovább növeli a távolságot az ő termékei és az azokat követni próbáló konkurencia készülékei között. Ez a leszakadás még markánsabban figyelhető meg a gyártók által biztosított mobilos alkalmazások terén, hogy azokból mennyi van, miket tudnak, és milyen mobil platformon érhetőek el. Természetesen lehet nem Synology gyártmányú NAS-t is vásárolni, de nem érdemes...

Címkék:   NAS   Synology   RAID   szerver