A földfelszíni sugárzású rádiózás alapvetően AM (amplitúdómodulált), majd FM (frekvenciamodulált) adásokon keresztül terjedt el világszerte. Előbbi távolabbra, utóbbi jobb minőségben, akár sztereóban is képes továbbítani a műsort. Sőt, az FM adásoknál megjelent a szöveges információk továbbításának lehetősége is, így akár rövid híreket, akár az aktuális műsorral kapcsolatos adatokat (RDS infók) is kaphatunk a hang mellett – ha megfelelő vevőkészülékkel rendelkezünk. Bár az AM-adás világszerte „kihalófélben” van, 2023-ban az USA-ban összefogás alakult ki a megtartása mellett, mondván hogy katasztrófahelyzetben – főleg a nagyobb hatótáv miatt – több emberhez lehet könnyebben eljuttatni.

A digitális rádiózással kapcsolatos kísérletek az 1980-as években indultak el a világban, a rendszeres műsorszolgáltatás a 90-es években kezdődött. Eleinte a DAB (Digital Audio Broadcasting), majd a DAB+ (Digital Audio Broadcasting Plus) névre keresztelt kódolási megoldás terjedt el. Európában elsőként Svédországban (1985-ben) indult kísérleti adás, majd 1995-től az Egyesült Királyságban indult el az első rendszeres DAB adás.

A digitális műsorszórás számtalan előnnyel rendelkezik az analóg AM vagy FM megoldáshoz képest:

• Jobb hangminőség, és az időjárás is kevésbé zavarja.
• Sokkal több információ is továbbítható a hangadatok mellett, így akár képek, grafikák is kísérhetik a műsorokat.
• Nagyságrendekkel több rádióadó üzemelhet egymás mellett, akár több száz helyi és országos adó sem zavarja egymást.
• Sokkal „zöldebb”, 70–90%-kal kevesebb energiát kíván a DAB/DAB+ sugárzás.

Magyarországon kísérleti adások 1995 óta léteztek, eleinte DAB, majd 2009-től DAB+ formátumban. Csak Budapesten és környékén voltak elérhetők a kísérleti adások (egy időben 13 darab is volt), országszerte sosem. 2020. szeptember 5-én éjfélkor megszűnt minden digitális rádióadás hazánkban. Természetesen nem arról van szó, hogy a digitális rádiózás elbukott volna a világban, ez csak magyar jellegzetesség. Gyakorlatilag – Magyarországot nem számítva – Európai minden országában jól halad a digitális rádiózásra való átállás, egyes országokban több száz rádióadó működhet a DAB-nak köszönhetően. Ami szintén bizonyos: előbb-utóbb lesz egy kötelező határidő a digitális rádiózás kapcsán is az EU-ban, ahogy a televíziózásnál is volt.

Néhány adat a DAB/DAB+ szabvány kapcsán (forrás: WorldDAB.org) a 2008–2022-es időszakról:

Eladott digitális rádióvevő-készülékek országonként:

• Egyesült Királyság: 52 436 000
• Németország: 25 800 000
• Olaszország: 10 779 000
• Norvégia. 8 500 000
• Franciaország: 8 394 000
• Ausztrália: 8 317 000
• Svájc: 6 528 000
• Hollandia: 3 937 000
• Belgium: 2 697 000
• Dánia: 1 903 000

Bár a DAB adások megszűnése óta magyarországi adat nincs, de nagy valószínűséggel 1 millió fölött van a DAB-képes vevőkészülékek száma idehaza is.

DAB/DAB+ rádiók aránya az újonnan eladott gépjárművekben:

• Olaszország, Norvégia: 100%
• Belgium, Franciaország, Svájc: 99%
• Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság: 98%
• Lengyelország, Spanyolország: 97%
• Ausztria, Csehország: 96%
• Németország, Portugália, Svédország: 95%
• Ausztrália: 79%

Bár Magyarországról itt sincs friss adat, de 2020 óta idehaza is minden új gépjárműben kötelező jelleggel benne van a DAB/DAB+ vevő, de már a 2010-es évek óta sem volt ritkaság az autókban.

A lakosság mekkora arányát érték/érik el a digitális rádióadók az egyes országokban az elmúlt 10 évben (2013 / 2023):

• Dánia: 98% / 99,9%
• Norvégia: 89% / 99,7%
• Svájc: 99,5% / 99,5%
• Németország: 91% / 98%
• Egyesült Királyság: 94% / 97,3%
• Belgium: 95% / 97%
• Hollandia: ?% / 95%
• Olaszország: 65% / 88%
• Ausztrália: 63% / 66%
• Franciaország: 8% / 54,8%
• Ausztria: ?% / 83%
• Horvátország: ?% / 97,1%
• Csehország: ?% / 96%
• Észtország: ?% / 75%
• Lengyelország: ?% / 68,7%
• Szerbia: ?% / 78%
• Szlovákia: ?% / 67%
• Szlovénia: ?% / 85%
• Ukrajna: ?% / 7%

Egyes országokban a DAB/DAB+ adásokkal lefedett országutak, autóutak és autópályák hossza és aránya:

• Svájc: 99%, 1450 km
• Dánia: 99%, 1300 km
• Németország: 98%, 12 700 km
• Norvégia: 97%, 7500 km
• Hollandia: 95%, 4800 km
• Belgium: 95%, 1675 km
• Olaszország: 95%, 6500 km
• Ausztrália: 94%
• Egyesült Királyság: 87%, 46 000 km
• Franciaország: 50%, 6000 km

Végül néhány számadat arról, hány digitális rádióadó működik jelenleg az egyes országokban a közelünkben és nálunk (forrás: Skype Bing):

• Németország: 260
• Ausztria: 83
• Csehország: 64
• Lengyelország: 29
• Szlovénia: 23
• Szlovákia: 21
• Horvátország: 16
• Litvánia: 15
• Románia: 14
• Szerbia: 13
• Észtország: 13
• Ukrajna: 12
• Bulgária: 6
• Montenegro: 6
• Örményország: 4
• Magyarország: 0

Tehát, annak ellenére, hogy sokkal kevesebb áramfogyasztással működhetnének a DAB rádiók Magyarországon is, nem kellene „harcolni”, pályázni a frekvenciákért (mert akár több tucat országos rádió is működhetne párhuzamosan), sokkal több információ lenne továbbítható a lakossághoz, idehaza is minden új autóban van digitális rádió és asztali rádiókból is számtalan kapható a hazai kereskedőknél, ráadásul CD-minőségű lehetne a rádióadás; Magyarországon ebből semmit nem élvezhetünk jelenleg. A Lejátszó.hu kínálatában ettől függetlenül számos digitális rádiózásra is alkalmas készüléket találsz a Zenelejátszó, webrádió kategórián belül. Külföldi utazáshoz jól jöhet, illetve mindegyikben van (még) FM-rádió is...

A DAB-rádiózásnak (országos szinten) olyan más előnye is lehetne, mint a más országokban már használt EWF (Emergency Warning Functionality). Katasztrófák (árvíz, tűzvész, földrengés, terrortámadás, stb.) bekövetkezésekor – vagy jobb esetben még előtte – az EWF funkciót ismerő DAB rádiók automatikusan képesek átkapcsolni az állam által üzemeltetett információs adóra, hogy haladéktalanul értesüljenek a rádiózók a veszélyről. A figyelmeztetés szöveges információként is megjelenik ilyenkor a DAB-rádiók grafikus kijelzőjén, így hallássérülteknek is segítség lehet az EWF funkció.

Az Antenna Hungária oldala a digitális rádiózásról: link...
A DAB szabvány hivatalos oldala: link...

Címkék:   rádió   FM-rádió   DAB   DAB+   digitális rádió